Emlékek a macskakultúráról

Am acskát lényegesen többen kedvelik,mint nem.Rendkívűl érdekes,hogy azok az ábrázolások,amelyekkel az ember megörökítette a macska emlékét,kulturális szempontból is figyelemre méltó művészi alkotások.Az iránta való gyűlölködés csak szóban maradt fenn,illetve a verba volant,a szó elrepül értelmében csak múló kötözködés,az elismereő,dícsérő,kedveskedő emlékek ellenben kőbe,márványba vésve,bronzba öntve őrzik emlékét.

A berlini múzeumban látható egyiptomi eredetű bronz macskacsoport anyamacskát és négy kölykét ábrázolja.Közölük kettő éppen szopik,a harmadik anyjához törleszkedve hízeleg,a negyedik mint az őrszem,kileskedlődik a csoportból,nincs egér-e a láthatáron,vagy nem közeledik-e ellenségAz élénk tevékenységet,nyugalmában is mozgalmasságot reprezentáló kis szoborcsoportot azonban azt is elárulja,hogy évezredekkel ezelőtt a macska egy fialásra csak 4 kölyköt vetett,amiről egyébként már volt szó.

Az i.sz. 1. és 2.századában azon felül,hogy Plinius bStrabo,Diodoros már említik a macskát,Babrios a macska tiszteletére zenét is írt.A műemléki ábrázolások között nagyon megható az a macskarefier,amelyet Calpurnia Felicia síremléke őrzött meg.Nyílván szeretett macskáját ábrázolták az elhunyt sírkövén.Mint ez,mint a többi fennmaradt és megtalát anyag azt bizonyítja,hogy a századok folyamán egyre kiterjedtebben ábrázolják kedvencünket.A palesztínai Lachisból ismertes egy ivoár,azaz elefántcsont macskaszobor i.e. 1700-ból.Bosanquet publikált egy terrakotta  fejet a minoszi időkből.Az 5.században már csaknem kultuszról is beszélhetnénk,amely még az i.e. 6.századból ered.Ekkor viszik be a görögök a macskát a dél-itáliai városokba,ahol gyarmataik voltak.Erről,bár nem nagy számban,de érmék és vázák tanúskodnak.Ebben az időben járt Hérodotosz EGyiptomban,s ismerkedik meg azokkal a körülményekkel,amelyeket ott a macskával kapcsolatban észlelt.

Salamon király is kedvelhette állatunkat,mert trónjának 5.lépcsőjén macska- és tyúkfigurák állnak egymással szemben,de nyoma sincs semmiféle ellenséges pozíciónak.Vagyis Salamon király bölcsessége következtében a macska és a tyúk is barátságban megvoltak egymás társaságában.Ez azért is érdekes,mert Peterson szerint,aki feldolgozta az Ószövetség állatvilágát,a macska ott csak egyszer fordul elő,bár mégis csak előfordul.

Egy ójapán faragóművész sem mellőzi a macskát.Nemes nyersanyagai:az elefántcsont,az ébenfa,a jade ugyan gyakrabban örökítették meg szobrocskákban a bivalyt,a sertést,lovat,majmot.de azért a macskákról sem feledkeztek megKár,hogy nem tudjuk,mikor élt a művész.

Az ónémet faragóművész témájában is megtaláljuk a macskát.Az ulmi Zainer János pl.hatalmas,patkányokat üldöző és elfogó macskákal illusztráltav az egyik ezópuszi mesét 1475-ben.

Leonardo Da Vinci macskarajzai típusos magatartástani ábrák a különböző pihenő pozíciójú Felidákról.

A Reinicke Funchs,magyarul a Ravszdi Róka c. költeményében a számos illuszráció között Allart von Everdingen a macskát sem fejtette ki az állategyüttesből.